Bükkszentkereszt bemutatása

A településről

A település Miskolctól nem messze található, 600 méteres átlagmagasságban, hegyek által körülvett völgykatlanban. Magyarország egyik legmagasabban fekvő települése, melynek tiszta, gyógyhatású levegője több betegség gyógyulásához hozzájárul.
A község kialakulását a diósgyőri koronauradalom által 1755-ben létrehozott üveghutájának köszönheti, eredeti nevét – Újhuta – is innen kapta. Mivel az üveggyártáshoz kevesen értettek, ezért cseh, szlovák, lengyel, rutén és német származású üvegfúvómestereket telepítettek be. Így kezdetben a településen keverék szláv nyelven beszéltek. A községben még ma is sokan használják az élő szlovák nyelvet. Megélhetésüket az üveggyártás, majd a fakitermelés, a fuvarozás, a mész– és faszénégetés biztosította.
(Forrás: https://bukkszentkereszt.hu/bukkszentkereszt/)

Látnivalók

Holdviola tanösvény:

A bükkszentkereszti ifjúsági tábortól induló és oda visszakötő közepesen nehéz útvonalon fára festett római számok jelzik az állomásokat, melyekhez az ismeretanyag a vezetőfüzetben található meg. A kilenc állomás megismertet az erdei mesterségekkel (mészégető), egy II. világháborús emlékhely történetével (Gizella-védővonal), a névadó növény (erdei holdviola) élőhelyével, különböző karsztformákkal és az erdő fafajaival. Ugyanakkor erdészeti és vadászati ismeretekkel is gazdagít. (Forrás: http://regi.bnpi.hu/tanosveny/bukkszentkereszt-holdviola-tanosveny-21.html)

A túra hossza: kb. 3 km, indulása az Ifjúsági tábortól, Völgy utca 29.

Jelölése: nagy szirmú virág

Boldogasszony köve:

Megközelíthető akár a Zrínyi, akár a Dorongósi utcáról, mindkét utcán haladni kell a vége felé. Vagy a Bükk utcáról is gyalogosan: haladunk a zug végére, majd a jobbra tartó kitaposott ösvényt követjük. Ha kiértünk egy szélesebb útra az erdőben, akkor jobbra fordulva megyünk előre a kövekig.
A néphagyomány és egyes mai tapasztalatokkal bíró gyógyító hatással bíró kultikus hely a falu határában, a Lófő-tisztásnál.
A legenda szerint valaha Bükkszentkereszten járt Szűz Mária. Útja a falucska melletti erdőn vitt keresztül, és amikor elfáradt, leült egy kőre pihenni. Azt a helyet a falubeliek csak Boldogasszony kövének nevezik, szent és egyben gyógyító helynek tekintették.

Az itt élők ugyanis úgy tapasztalták, hogy aki ott megpihen, hamarosan felgyógyul a betegségéből. Vannak emberek, akik úgy érzik, hogy a köveknél elzsibbad a kezük és a lábuk. Mára az erdőt rengeteg kiránduló keresi fel, az ország minden részéről jönnek a gyógyulni vágyó betegek. Már sokan közülük és természetgyógyászok is visszaigazolják a kövek gyógyító energiáját. A kövek mellett a tiszta, egészséges erdei levegő jótékony hatása is vitathatatlan.
Egy másik forrás szerint: A település határában találhatóak azok a kövek, melyben ez az erő leginkább manifesztálódik, és amelyeket gyógyító köveknek vagy Boldogasszony-kövének neveznek. De miért Boldogasszony? „Mert boldog az az asszony, aki meddő volt, majd a kövek gyógyító erejének hála várandós lett.”- tartják az itt lakók.
A legenda szerint Mária Jézus halála után világgá indult bánatában. Mikor az Újhuta (Bükkszentkereszt régi neve) melletti erdőbe ért, leült egy kőre megpihenni, ami alatta megpuhult, majd mikor továbbindult újra megkeményedett, ám az ülése nyomát így is megőrizte. Egy másik történet arról szól, hogy ezen a helyen gyülekeztek a hívők a kácsi búcsúra menet, majd a rokonság itt várta őket vissza. A búcsújárók oda-vissza 20 kilométert tettek meg, majd hazatérve a Boldogasszony-köve mellé telepedtek le, ahol feltűnően gyorsan visszanyerték erejüket. Ám nemcsak a kövek, hanem a körülötte lévő fák is gyógyító erővel bírnak. Egyesek szerint elég megölelni egy-egy fát ahhoz, hogy az ember újra feltöltődjön energiával.
Mégis, mi a racionális magyarázat a gyógyulásokra? Évekkel ezelőtt pécsi uránbányászok is kimutatták, hogy a Bükkön keresztül húzódik egy olyan uránvonulat, melyet kibányászni ugyan gazdaságilag nem érdemes, de a vonulatból származó rádiumsugárzás (mellyel régebben a rákos betegeket is kezelték), gyógyító hatással bír. Ennek egyik bizonyítéka az is, hogy több olyan növény terem a falu környéki erdőkben, melyek csak rádiumdús környezetben tudnak életben maradni. 

Hogy a legendáknak mennyi a valóságalapja, természetesen véleményes, de a kövekhez zarándokolók nem is ezen gondolkoznak. Mára már szervezett túracsoportok, a legkülönfélébb felekezethez tartozó hívők, több száz kilométert utazó, beteg emberek adják át egymásnak a helyet a köveken, vagy hoznak ide virágot hálájuk jeléül. Vannak, akik térképpel érkeznek, hiszen a különböző kövek más-más betegséget gyógyítanak, így, aki biztosra akar menni, mindegyik kövön megpihen pár percig egészsége megőrzése céljából, majd ráadásként keblére öleli a fákat, hogy erőt merítsen a visszaúthoz, bárhonnan is érkezett. Van itt gyönyörűen faragott táltos fénypad, nemrégiben állított, Böjte Csaba világhírű ferences rendi szerzetes által felszentelt kis kápolna, és ha szerencsénk van, egy-egy mókuscsalád mindennapjaiba is egészen közelről bepillanthatunk.

(Forrás: https://miskolcadhatott.blog.hu/2014/05/20/bukkszentkereszti_latokovek_a_megfoghatatlan_energia_nyomaban)

Kis-Dél kilátó
Fából készült kilátó, melyről csodás a kilátás, jó időben még a Magas-Tátrát is megcsodálhatjuk. (A Kossuth utcáról lefordulunk a Béke, majd Rákóczi utcára, ez a templommal szemben található. Haladunk végig a Rákóczin, majd a Gyógynövénykertet jelző táblánál balra tartunk. A kert mellett elhaladva követjük az utat, a Szent keresztnél balra kell felmenni a kilátóhoz. Megközelíthető a focipálya felől is, mely a Jókai utca végén található)

Gyógynövénykert és gyógynövényház
A népgyógyászat ma is működő, élő jelenség, mindnyájunk tapasztalata tartja életben, teszi gazdagabbá. Bár az orvostudomány ma csodákra képes, mégsem szabad elfelejtenünk azt a gyógyító tudást, amit évszázadok alatt halmozott fel az emberiség.
A Bükki Füvesember Egyesületet azzal a céllal hozták létre alapító tagjai, hogy kutassák és megőrizzék a népi gyógyászat értékeit, különös tekintettel a gyógynövények ismeretére és felhasználására, valamint hogy támogassák Szabó Gyuri bácsi bükki füvesember tevékenységét. A népgyógyászat és Gyuri bácsi neve elválaszthatatlanul összeforrott a mai magyar köztudatban. Mindkettő nagy jelentőséggel bír az egészség megőrzésében, a betegségek gyorsabb leküzdésében.
Gyuri bácsi első gyógynövénykertje Bükkszentkereszt határában az ezredfordulón jött létre abból a célból, hogy megőrizze a lassan feledésbe merülő népi gyógyászat növényeit. Az országszerte ismert kertben, melyet évente több ezer látogató keres fel napjainkban is, hasznos és érdekes oktató-nevelő munka folyik. Az eredeti kert azonban lassacskán kicsinek bizonyult, és egyre nagyobb volt az igény a bővítésre, új-részben kényelmi- funkciók létrehozására. Az ebben a szellemben kialakított új kert 2020-ban nyitotta meg kapuját.

A Gyógynövénykert megközelítése
A falu főutcájából, a Kossuth utcából a Közösségi háznál nyílik a Béke utca. Ezen elindulva az első lehetőségnél, a Rákóczi utcánál jobbra kell kanyarodni. A Rákóczi utcán meredeken felfelé vezet az út. Azon a harmadik elágazásnál balra elfordulva, továbbra is felfelé haladva érünk a kerthez.

A kert a gyógynövények szempontjából aktív időszakban, azaz május 1-től szeptember 30-ig várja vendégeit, minden nap 9:30–17:30 óráig. A Kossuth utca 33. szám alatt is található mintabolt a faluban.
(Forrás: https://bukkszentkereszt.kornyeke.hu/gyogynovenyhaz-es-gyogynovenykert)

Üvegműves ház és múzeum: (A Mami abc mellett).
Az üveg alapanyagaival, megmunkálásának eszközeivel ismerkedhetnek a látogatók. A múzeum a Bükk hegység üveghutáinak fennmaradt anyagát mutatja be alapításuktól napjainkig, levéltári és egyházi dokumentumok alapján. Kiemelten foglalkozik az utolsó üveghuta történetével, az alapító Schusselka családdal. Szintén a múzeumban működik az Üvegművesház, amely díszműüvegező látványműhely, melynek termékei helyben megvásárolhatóak.
(Forrás: https://bukkszentkereszt.kornyeke.hu/bukkszentkereszti-uvegmuves-haz-es-muzeum)

Római Katolikus Templom: Bükkszentkereszt, Kossuth utca 23.
A plébánia története: A Huta nevű kis település a diósgyőri koronauradalom bükki erdőségeiben a XVIII. század első felében jött létre. 1746-ban a diósgyőri plébániához tartozó üveghutában 80 lengyel és cseh nemzetiségű katolikus hívő élt, templomuk nem volt. Az 1769. évi egyházlátogatás idején ezt a régebbi hutát Óhutának, egy újabban létrejött települést Újhutának nevezték. (Óhuta neve 1940 óta: Bükkszentlászló, Újhutáé: Bükkszentkereszt.) 1797 körül az óhutai üveghutát áthelyezték Újhutára és újat állítottak Répáshután.
1777-ben a diósgyőri plébános Újhután kápolna felállítását javasolta, ez a következő évben fel is épült. 1786-ban papot, helyi lelkészt kértek az újhutai hívek a miskolci minorita konventtől. A diósgyőri plébános ugyanekkor a hutákban új plébánia felállítását javasolta. A II. József-féle plébániaszervezés során 1788. július 1-jén páter Sztankovics Jánost bevezették Újhutára helyi lelkésznek. A tíz év óta fennálló kápolna azonban a 608 lelket számláló hívőseregnek szűk lett, csak a fiatalok fértek el benne, egyébként is düledezni kezdett. A paplak meg mindössze 7 lépés hosszú kunyhószerű faházacska volt. Miután 1797-ben a kis kápolna életveszélyessé vált, a királyi kamara mint kegyúr 1788 októberében 2500 Ft-ot utalt ki az újhutai templomnak az elkészült tervrajz szerinti elkészítésére, elrendelte az építkezés megkezdését, mely 1801-ben fejeződött be, de fatornya gyengén sikerült. Miután az új paplak már előbb, 1798-ban felépült, a helyi káplánságot 1802-ben plébánia rangjára emelték, Óhuta és Répáshuta filiákkal. Az első plébános Tóth Pál volt, a templom titulusa pedig: Szent Kereszt felmagasztalása.
A filiák egyikében sem volt templom a XIX. században. De 1938-ban Bükkszentlászlón (Óhután) felépült a Szent László tiszteletére szentelt templom, 1970-ben pedig Répáshután állítottak fel kápolnát, Kisboldogasszony titulussal.
(Forrás: https://bukkszentkereszt.hu/egyhaz/)

IV. Béla emlékmű:
A legenda szerint IV. Béla király vitézei a Muhi csatából menekülve itt, a Lófőtisztáson ütköztek meg utoljára a tatár hordákkal, mielőtt a király elérte a biztonságos bélapátfalvi kolostort. Az egykori csata tiszteletére emelték 1994-ben az emlékművet, melynek kőtömbjén a király bronzból készült domborműve is látható.