Boldogasszony köve:

Megközelíthető akár a Zrínyi, akár a Dorongósi utcáról, mindkét utcán haladni kell a vége felé. Vagy a Bükk utcáról is gyalogosan: haladunk a zug végére, majd a jobbra tartó kitaposott ösvényt követjük. Ha kiértünk egy szélesebb útra az erdőben, akkor jobbra fordulva megyünk előre a kövekig.
A néphagyomány és egyes mai tapasztalatokkal bíró gyógyító hatással bíró kultikus hely a falu határában, a Lófő-tisztásnál.
A legenda szerint valaha Bükkszentkereszten járt Szűz Mária. Útja a falucska melletti erdőn vitt keresztül, és amikor elfáradt, leült egy kőre pihenni. Azt a helyet a falubeliek csak Boldogasszony kövének nevezik, szent és egyben gyógyító helynek tekintették.
Az itt élők ugyanis úgy tapasztalták, hogy aki ott megpihen, hamarosan felgyógyul a betegségéből. Vannak emberek, akik úgy érzik, hogy a köveknél elzsibbad a kezük és a lábuk. Mára az erdőt rengeteg kiránduló keresi fel, az ország minden részéről jönnek a gyógyulni vágyó betegek. Már sokan közülük és természetgyógyászok is visszaigazolják a kövek gyógyító energiáját. A kövek mellett a tiszta, egészséges erdei levegő jótékony hatása is vitathatatlan.
Egy másik forrás szerint: A település határában találhatóak azok a kövek, melyben ez az erő leginkább manifesztálódik, és amelyeket gyógyító köveknek vagy Boldogasszony-kövének neveznek. De miért Boldogasszony? „Mert boldog az az asszony, aki meddő volt, majd a kövek gyógyító erejének hála várandós lett.”- tartják az itt lakók.
A legenda szerint Mária Jézus halála után világgá indult bánatában. Mikor az Újhuta (Bükkszentkereszt régi neve) melletti erdőbe ért, leült egy kőre megpihenni, ami alatta megpuhult, majd mikor továbbindult újra megkeményedett, ám az ülése nyomát így is megőrizte. Egy másik történet arról szól, hogy ezen a helyen gyülekeztek a hívők a kácsi búcsúra menet, majd a rokonság itt várta őket vissza. A búcsújárók oda-vissza 20 kilométert tettek meg, majd hazatérve a Boldogasszony-köve mellé telepedtek le, ahol feltűnően gyorsan visszanyerték erejüket. Ám nemcsak a kövek, hanem a körülötte lévő fák is gyógyító erővel bírnak. Egyesek szerint elég megölelni egy-egy fát ahhoz, hogy az ember újra feltöltődjön energiával.
Mégis, mi a racionális magyarázat a gyógyulásokra? Évekkel ezelőtt pécsi uránbányászok is kimutatták, hogy a Bükkön keresztül húzódik egy olyan uránvonulat, melyet kibányászni ugyan gazdaságilag nem érdemes, de a vonulatból származó rádiumsugárzás (mellyel régebben a rákos betegeket is kezelték), gyógyító hatással bír. Ennek egyik bizonyítéka az is, hogy több olyan növény terem a falu környéki erdőkben, melyek csak rádiumdús környezetben tudnak életben maradni. 

Hogy a legendáknak mennyi a valóságalapja, természetesen véleményes, de a kövekhez zarándokolók nem is ezen gondolkoznak. Mára már szervezett túracsoportok, a legkülönfélébb felekezethez tartozó hívők, több száz kilométert utazó, beteg emberek adják át egymásnak a helyet a köveken, vagy hoznak ide virágot hálájuk jeléül. Vannak, akik térképpel érkeznek, hiszen a különböző kövek más-más betegséget gyógyítanak, így, aki biztosra akar menni, mindegyik kövön megpihen pár percig egészsége megőrzése céljából, majd ráadásként keblére öleli a fákat, hogy erőt merítsen a visszaúthoz, bárhonnan is érkezett. Van itt gyönyörűen faragott táltos fénypad, nemrégiben állított, Böjte Csaba világhírű ferences rendi szerzetes által felszentelt kis kápolna, és ha szerencsénk van, egy-egy mókuscsalád mindennapjaiba is egészen közelről bepillanthatunk.

(Forrás: https://miskolcadhatott.blog.hu/2014/05/20/bukkszentkereszti_latokovek_a_megfoghatatlan_energia_nyomaban)